A Jedi visszatér ( :D )

Én azt hittem 260 Ft alatt lévő egyenleggel csak pár percet lehet telefonálni úgy 2-3-at de ez több volt mint 10 perc :D

Hát lényegében gondolom csak Te olvasod, igen TE, de ettől függetlenül úgy írok tovább mintha nem is neked írnék, de még is ;)

Szóval az egyetem...
nem tudom hogy kerültem oda, szerintem valamit elkavartak, nem érzem hogy ott lenne a helyem, én más világ vagyok, egy munkás paraszt, aki valahogy oda keveredett és most tuti kivéreztetnek a szadista "felsőbrendűek"

Bizalom, a bizalom az emberek számára mára csak egy bíztató, aprócska kis szó, de mivan ha valaki tényleg bízik és remél és a bizalmat úgy használja ahogy őt magát azt réges rég illenék?
Valószínűleg meglepetés...
Az életünk, döntéseink, elveink, érzelmeink néha ellentétesek, de akkor is képesnek kell lennünk a tisztán látásra. Úgy érzem egyre közelebb kerülök egy igaz hívő tökéletes példaképének a megvalósítására ( leszámítva azt hogy a harc, jó!!! :D ) annak ellenére hogy már réges rég akarva és akaratlanul is egyre csak távolodtam. Sosem ismertem könyörületet, megbánást, megbocsáltást, vagy akár csak esélyt adni másnak. Mindíg csak az erkölcs, a büszkeség. És most még is. Mindőn életem legfontosabb része, szembe került az emberrel kit alkottam, már nem voltam az a könyörtelen SS tiszt, csak egy szerelmes. De az érzés ettől még valós. A tényt kép követi, a képet pedig érzés. És ez az érzés a fájdalom volt, egy olyan fájdalom belül mi megnémított, pedig láttam ahogy üvölt és habzó szájjal dühöng valaki. És létezésem óta megingathatatlannak hit emberem pajzsát, min ez idág semmi sem foggot, minden mi érte lefolyt róla, mint nyári zápor a háztetőkről. A pajzsot önmaga felbőszült énje tépte szét mert nem volt semmi mi ellen zúdíthatta volna haragját. Most csönd honol, várja az újabb csapást mi eltiporhatja védtelen lényét vagy talán élete legfontosabb része kegyelmet bocsát rá a sors küldötje ként.

Ja, és egy jó tanács. a mobil azért van hogy magaddal hord :P