2009. január 21., szerda

Valóság

1. fejzet 2. ciklus 8. nap

Mindaz a rövidke felvetés mi felmerült, választ kapott! Valóság! Nem értem mivel érdemeltem ki azt a szeretetet, törődést és tiszteletet mivel megillett a Gyönyörű, de talán a miértek el is vesznek abban a lángolásba mit okoz. Nehezen és lassan fogom fel a tényt, van ki szeret. A hangja elnémít, a látványa megbabonáz, szeme kiszakít a valóságból, csókja időt állít, érintése feltámaszt. Most azt hiszem egy fölösleges áradozásba kezdtem, mert minden mit leírok, egy szóhoz vezetnek vissza, Szeretem!

2009. január 20., kedd

Álom vagy valóság?

1. fejzet 2. ciklus 7. nap

Egyszer, talán, ha lesz elég erőm megfogalmazni mindazt mit érzek iránta...

2009. január 19., hétfő

Unalom

1. fejzet 2. ciklus 6. nap

A semmi...

2009. január 18., vasárnap

Közveszélyes

1. fejzet 2. ciklus 5. nap

Későn kelés. Hétvégi nagyvásárlás. Parfümmel való önmagam leöntése. Auchanos bevásárló kocsi eltulajdonítása. Tesco mozgóajtóba való ütközés és tönkre tétele. Nővérem nyafogása, a bevásárló kocsi visszavitele. Temetőbe való virágföld kivitele. Egy röpke beszélgetés Titkok Úrnőjével, oly kevés… Annyira hiányzik…

2009. január 17., szombat

Munka

1. fejzet 2. ciklus 4. nap

Egész napos munkálkodás...

Mennyből a pokolba, valahogy így tudnám jellemezni ezt a napot. Bár minden egyes gondolat, mi Titkok Úrnőjét jutatja eszembe erővel töltött el. Erőt adott a nap átvészeléséhez. Mérhetetlen mennyiségű pillanat az mit át kell vészelnem a jelenléte, a személye nélkül.

2009. január 16., péntek

A tűz

1. fejzet 2. ciklus 3. nap

Ebben a bejegyzésben nem állt semmi. Az idő, a fizikai állapoton nem engedte befejezni, sőt elkezdeni sem. De talán még is ez volt a legkisebb érv mi miatt nem készült el időben. Talán nem is kéne írnom ide, talán az lenne a legkifejezőbb. Azok az érzések, vágyak nehezen fogalmazható meg emberi szavakkal. A napról ne is essék szó, eme pár óra mit Vele töltöttem elhomályosít mindent. Írtam már, csodáról, de akkor most mivel is illethetném ezt a jelenséget? Két lélek egymásba fonódása és örömtánca, mit semmi és senki nem gátolhat meg. Felülír minden szabályt, minden normát, mindent. Az idő haladtával és érzelmeink kibontakozásával hiányát egyre nehezebben viselem. Pedig jelenlétében elmém elnémul, gondolataim megszűnnek, megfelelni próbálok és vágyaim visszafogni, érzéseim kimutatni, bizonyítani, csak neki, csak neki… Érintése éltet, új ember leszek általa Nem, ezt nem tudom megírni… Szeretem, vágyom, vágyok Rá, de ezek csak mind puszta szavak, szavak miknek csak érezve van jelentésük… A Holló elcsábított, a Pók körbe szőtt, az angyal magához láncolt..

2009. január 15., csütörtök

Egy csésze tea

1. fejzet 2. ciklus 2. nap

Elaludtam, de ez csak arra szolgált, hogy napom felpörgetve kezdjem. 6 óra az iskolában, egy német, négy lyukas, filmnézéssel és egy tesi. A fociról idejelenne leszoknom. Nagyon jó móka és élvezem is, de némelyik sérülésem mik egyre csak sűrűsödnek kissé elrettentenek. Pörgés volt az egész nap, de a foci fizikálisan lefárasztott, a filmnézés pedig teljesen kiragadott a valóságból.

Találkozás Rékával, egy óra néma csend részemről, képtelen voltam bekapcsolódni a beszélgetésbe. Féltem némaságom ellenszenvet, kétségeket szül. A teázás viszont minden kétségemet eloszlatta.

Minden érintése meleggel tölt el, minden csókja új élettel áld meg, mikor nyakamhoz ér a hideg ráz és élvezem, és miket mond, hihetetlen… soha, senki, semmit, ő mindent… Még csak pár órája váltunk szét, de máris hiányzik. Ez… Ez most annyira tökéletes, hogy már elhinni is nehéz, pedig valóság. A mocskos élet egy olyan fejezete mit csak könyvekből is filmekből ismerünk, egy olyan fejezet mi szavakkal leírhatatlan és az élet minden baját, mocskát felülírja. Ez a fejezet a szerelem.

2009. január 14., szerda

Kedvesem...

1. fejzet 2. ciklus 1. nap

Vidám, örömteli nap, még azon is nevetünk, hogy mennyire hülyék vagyunk, de hát ez nem is annyira meglepő.

Kedvesem, mire utalhat e szó? Arra hogy kedves vagyok vele vagy ő kedves velem? Kedvelem, ő kedvel engem? Egyáltalán köze van kedv szóhoz? Biztosan csak talán az érzelmek és tények kifejezésére igen csekélyke e szó. Kedv… ez több annál, mint puszta kedv, sokkal több. Az életed az éned részévé válik, egy lesz veled.

Érdekes hogy talán pont attól fél amitől én. Nem lenne rá oka, de ilyen alapon nekem sem. A félelem viszont elhomályosult, karjai közt minden ilyen érzés, gondolat eltávozott belőlem és nem csak arra a pillanatra, úgy tűnik azóta is tart. Hiányzik… érzem, hogy szeret, de bánata rám ragadt és hiányzik vidám éne, de miért is lenne vidám ha még arra sem vagyok képes, hogy bánatát eloszlassam? Ismét elkezdődött az önsajnálat, önostorozás? De miért? Harcos vagyok, ki feláll és tovább megy. Ki nem adja fel míg van remény, és még él az ember remény van. Szeretlek kedvesem…

2009. január 13., kedd

Az első ciklus vége

1. fejzet 1. ciklus 13. nap

Ezzel a bejegyzéssel zárulna is az első ciklus. 13 nap. minden ciklusban fellelhető lesz egy vers és egy új szám, a számokkal még várni kell.

Eseménytelen hétfő.

Kedd, egy újabb váratlan találkozás. Mit is írhatnék? Egy másik világ, hol nincs szükség szavakra, tettekre, érzed a másikat és boldog vagy. Attól hogy érzed…

Véletlen volt minden, legalábbis egy normális ember ezt mondaná, véletlen az egész. Véletlen maradtam tovább a Tekébe, pont az nap mikor Disznóék az elővételi jegyeket árulták, nem volt vissza út megvettem. Gyárban véletlenül pont mellé ültünk le. Meglepődve tapasztaltam, hogy hozzá szóltam. Sikertelen. Nem adtam fel, egész este kerestem, végül ő lelt rám. Csak egy beszélgetés. Tényleg csak? A megjegyzések, a tekintetek. Nem, hiszek a véletlenekben, ok és okozat. Megkerestem, egy találkozót beszéltünk meg. Talán randi? Senki sem mondja ki, én reménykedtem hogy az, de nem tudtam ő minek érzi. Gondoltam a virág szavak nélkül is elég egyértelmű lesz. És igen, ott ülve, zavarban és kétségbeesésben, tudtam, tudtam már mit kell tennem. De vajon képes e vagyok rá? Vajon nem e értettem mindent félre? Vajon helyesen cselekszem e? Elválik, minden elválik csak merni kell, és mertem. És nem, nem tévedtem…

És ma, úgy érzem, valahogy, valamiért közelebb kerültünk egymáshoz, de ez talán még a múlt heti Tekézés utáni buszozásnál kezdődött. A kölcsönös bizalom és megnyílás, még annak ellenére is, hogy én egy megbízhatatlan egyed vagyok, hisz nem kávézom. És szembesülnöm kell ama ténnyel, hogy szerelmes vagyok…

2009. január 11., vasárnap

Egybe foglalt hétvége

1. fejzet 1. ciklus 11. nap

Szombat, Salamon szalagavatója. Loloval, Masával és barátnőjével, Iringóval tekintettük meg a nagyérdemű eseményt. Szép volt, gratulálok Sala. Miközben ültünk és néztük a műsort sms-t kaptam, Rékától. Nagyon örültem neki, de meglepett, hiába minden nem vagyok hozzá szokva, hogy bárkit is érdekelje kilétem, bárki is törődjön velem. Eltűnődtem. Haza felé azt hiszem Masát kikészítettem idegileg :D.
Vasárnap, munka. Gondoltam munka után sms-t küldök tegnapi örömforrásomnak, de lekéstem ő ismét gyorsabb volt, kezdek megbizonyosodni gondolatom valóságáról. Ide most nyáladzás és csöpögés kerülne *** majd talán máskor.

2009. január 10., szombat

Egy érdekes péntek

1. fejzet 1. ciklus 10. nap

3 óra az iskolában, bár csak minden nap ilyen lenne.
2 és fél óra a Tekében barátokkal, bár csak minden nap lehetne ilyen.
Egy mozi Vadival bár csak ne kéne érte fizetni.
Újra a Tekében egy másik baráti társasággal, bár csak több hely lenne a Tekében.
Végre eljött a találkozás pillanata, bár csak minden nap megtehetnénk.
Vissza a Tekébe, kedvem már az őrület határán, bár csak mindig ilyen lennék.
Haza kisérés, bár csak ne kéne elválni.
Út hazafelé, bár csak létezne a teleport.

Utam, jó kedvel teszem, egy sms-t kapok és kedvem még tovább terjed. Pedig egyedül, a hideg éjszakában utazom. És még is jó a kedvem, még is boldog vagyok. Még egy utolsó séta az állomástól. Az éjszaka nem sötét, a Hold világít, a teli Hold. Érkezés 11:30-kor. S, hogy zárásnak kétértelmű kijelentést tegyek, Csodás álmok jönnek...

2009. január 8., csütörtök

Meglepetések napja

1. fejzet 1. ciklus 8. nap

Véletlen találkozás, majd váratlan hívás találkozásra... Nem voltam felkészülve, örültem és féltem. Hiába tünt el a páncél, még meg kell tanulnom kezelni, kimutatni érzéseim... szánalmas, mint egy járni tanuló kisgyerek.

Semmi

1. fejzet 1. ciklus 8. nap

Fárasztó nap és egy üdítő záróbeszélgetés. Majd késő éjszakába nyúló Equilibrium és Transformers nézés. Tényleg hős akarok lenni, ki áldoz és megmutatja bármit megtenne azért ki szeret...