Jó, tudom, hogy nem illik sem a blogom hangulatához sem hozzám az miket irkálok, mert egyre csak sokszorozódnak a pozitív bejegyzések, de nem tehetek róla. a hét én között ott a hős szerelmes kinek szerelme nem maradt viszonzatlanul és ez a váratlan fordulat most mindent elsöpör.
Éjjel mikor lefekszem, érzem gyönyörű teste illatát, párnáimon, takarómon. Magamhoz szorítom és elrévedek a csodás emlékképek között miket Vele éltem meg. A csodák mik velem történtek, azokat mind, Neki köszönhetem. És ezt az érzést leírni lehetetlen. Már nem csak szerelemről van szó. Részemmé vált Vele élek, Vele halok. Hangja megnyugtat, látványa kiszakít a valóságból, érintése… érintése nyomán oly boldogság, öröm fut át egész lényemen, hogy erre nincsenek hitvány nyelvünkben megfelelő jelzők. Már tudom, hogy Ő érte küzdöttem és tartottam ki. Ő rá vártam. Ő érte ki éltet. Az élettől már nem akarok mást csak Vele lenni és boldoggá tenni bármi áron is!
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése